Úgy döntöttem, hogy néha osztok meg egy-egy rövid idézetet a könyveimből. Persze tisztában vagyok vele, hogy így sem lesz hatalmas olvasótáborom, de bízom abban, hogy lesz olyan, akinek így felkelti az érdeklődését valamelyik, hogy lesz olyan, aki magára ismer az idézetekben és így kedvet kap a történethez is.

Úgy éreztem, az Én, az űrlény című könyvvel kell ezt kezdenem. Azért döntöttem így, mert a benne szereplő történéseket valós események és érzések ihlették, természetesen kiszínezve és átalakítva, de valahogy mégis olyan személyes történet. Úgy gondolom, aprócskát mindenki különc, valamilyen formában mindenkinek van olyan tulajdonsága, amely miatt olykor különcnek érzi magát. De tudnotok kell, hogy különcnek lenni nem rossz dolog. Mert ha különc vagy, azt jelenti, egyedi vagy. De közben mégsem vagy egyedül.