Befejeződik a 2023-as esztendő. Sokat írtam idén is, bár ahogyan azt észrevehettétek, a rövid novellákat hanyagoltam. Nem tudom, pontosan miért, hiszen ezek jók arra is, hogy más műfajokat is kipróbálhassak. Idén több megjelenésem is volt.
Augusztusban kezdtem meg a sort A Vérszívók nyara: A vámpír, a szúnyogok és a vérkoktél című rövid mesével, amelyet flipbook formában adtam ki, azaz lapozható könyvként. Külön kiemelném, hogy olyan műről van szó, amelyhez remek rajzok is készültek. Dömötör Szilvia Luca készítette hozzá a rajzokat, amelyek nektek is tetszettek, hiszen a könyves Facebook-csoportokban is megosztottam, ahol remek véleményeket kaptak a művei.
Aztán szintén augusztusban jött a Két makacs barátsága. Ez nem új mű, hiszen korábban kilenc évvel ezelőtt adtam ki. Azonban eszközöltem rajta néhány változtatást, illetve új borítót is kapott. Ingyenes e-könyv, tőlem kérhettétek e-mailben. Sajnos ennél kevesebb volt az érdeklődés. Pontosabban csak két ember kérte tőlem pdf formátumban. Persze azt nem tudom, flipbookként hányan olvasták. Érdekesség, hogy mikor kilenc évvel ezelőtt kiadtam, akkor többeket érdekelt, holott aztán akkor tényleg rengeteg hiba volt benne. Persze nem mondom, hogy a legújabb változat hibátlan, hiszen én sem olvastam még olyan könyvet. Ha valakit azonban érdekel, továbbra is kérheti az alábbi e-mailcímen: vickyebergenyi@gmail.com.
Októberben a Virágzó lélek című e-könyvet adtam ki, az előzőleg említetthez hasonló módon. Ez öt embert érdekelt (persze a flipbookos olvasást itt sem tudom). Jó, ez sem sok, de örültem neki, meg annak is, hogy meglehetősen rövid idő alatt jött össze ennyi ember. Úgyhogy nekik köszönöm!
Novemberben aztán kijött a Hawaii nyár - Olvass bele! című e-könyvem. Az előbb említettek mind ingyenesek voltak, ez azonban nem, úgyhogy az ekonyv.hu oldalról lehet letölteni. Tulajdonképpen ez nem más, mint a Hawaii nyár című jövőre megjelenő regényem első fejezete. Azért gondoltam, hogy ilyen formában kiadom, hátha ahhoz több előrendelőt tudok így gyűjteni. Hát, nem kaptam még meg az ekönyvről a fogyásjelentést, majd csak januárban, így nem tudom, hányan töltötték le. Azt azonban tudom, hogy csak egyetlen előrendelőm van a jövőre megjelenő teljes műre. Pedig az nagyon kevés. Továbbá az első fejezetet több bloggernek is elküldtem, sokan még válaszra sem méltattak, többen elutasítottak, ketten viszont írtak róla. És bízom benne, hogy a többi négy, aki beígérte, hogy ír róla, tényleg meg is fogja tenni.
Szintén megpróbáltam előrendelőket gyűjteni a jövőre megjelenő Szökevény hercegnő című könyvemhez is. Hát, erre sem sokan jelentkeztek, mindössze hárman. Ugyanennyien jelezték, hogy e-könyvben szívesen olvasnák, de ugyebár az letölthető lesz az ekonyv.hu oldalról. Nyomdát nehéz volt szerezni, tehát nemcsak az előrendelők gyűjtése okozott gondot. Szerencsére ez már megoldódott, de nem volt könnyű. Egy kellemetlen emberrel is összehozott így a Sors, akivel nem tudtuk megérteni egymást. Én nem értettem, hogy ő mit akar, ő meg azt nem, én mit. Úgyhogy nem jött össze az együttműködés. De így utólag már nem is bánom. Az előrendelők gyűjtésével kapcsolatban sok mindent megpróbáltam. Ugyebár kiírtam az írói oldalaimon, tehát a Gportálon, az Instagramon, illetve a Facebookon is. Utóbbin több író-olvasó csoportban is számtalanszor megosztottam. Készültek szórólapok is, amelyeket a városomban kiosztottam és kiragasztottam, de így sem sikerült változást elérnem, sajnos.
Tehát összegzésként több kudarcot éltem át íróként ismét, mint sikerélményt. De mikor a kudarcokra gondolok, rájövők, hogy ha kevés olvasóm is van, azért legalább van. Ugyanis ha csak egyetlen ember is azt mondja, hogy érdemes folytatnom, ha jelent neki valamit az egyik történetem, már megérte. Csak néha olyan, mintha csak magamnak írnék. De nem akarom feladni, hiszen évekkel korábban azt tettem. Próbálok beletörődni, hogy nekem kevés olvasóm van. De ez nem azt jelenti, hogy rossz író vagyok. Nem vagyok hibátlan, nem vagyok profi, nem tudok még sok mindent, de azt érzem, hogy az évek alatt rengeteget tanultam és fejlődtem. Erre pedig büszke vagyok minden gyűlölködő komment ellenére is. Néhányan felháborodtak már azon, hogy én készítem a könyvek borítóját, én foglalkozom a korrektúrával, meg stb., de aki matekozik egy kicsit, az rájön, hogy miért. Ha ugyanis egy szakembernek 100 ezernél is többet kifizetek ilyen alacsony olvasószám mellett, akkor az azt jelentené, hogy egy könyv nekem 20 ezernél is többe kerülne. Akkor mégis mennyiért árulnám? Ha annyiért, akkor semennyi olvasóm sem lenne. Ha kevesebbért, akkor a ráfordított összeg 90 százaléka menne a kukába. Tehát ahhoz, hogy szakemberekkel dolgozhassak, nagyobb olvasószámra van szükség. És ez az, amit én nem tudok elérni. Sajnos a marketing nem az én asztalom. Már annyiféleképp megpróbáltam népszerűsíteni az írásaimat, de nem jött össze. Ha nem dolgozom szakemberekkel, kevés lesz az olvasóm, ha meg velük dolgozom, abban az esetben is, mert nincs olyan marketingeszközöm, amellyel megérné velük dolgozni.
Szóval, csak arra tudlak kérni titeket, hogy adjatok nekem esélyt! Minden művemben rengeteg munka van, és azt kell mondjam, hogy mivel olvasóként sosem tartottam hibátlan könyvet a kezemben, így érdemes az én történeteimet is elolvasni. Megpróbálom nem sok pénzért adni őket, még egy olyan regényem sem volt, ami 3000-nél többe került volna. (Például a tavaly kiadott Én, az űrlény, valamint a Pizza a'la Bella áron alul lett értékesítve, de többet ilyet nem teszek, mert nem akarom, hogy bármelyik is ráfizetés legyen). Szóval nem egy nagy pénz egyik sem. Tudom, hogy nem vagyok hibátlan író, rengeteg történettel a hátam mögött még mindig kezdőnek számítok, de kérlek, adjatok esélyt! Előre is nagyon köszönöm!